Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  Ibos nemzetség

Kép

Az Ibos nemzetség rövid története:

Gyökereimben mindig is érdekelt múltunk, nevünk eredete, hiszen nagyon kevesen vagyunk Ibosok, és mégis egymásra találunk, és érezzük, hogy kapcsolatunk egymással olyan, mintha már réges-régen ismernénk egymást…és ez így is van.

Megéreztem ezt, és kutatni kezdtem, mert biztos voltam abban, hogy sok érdekes, ősi magyarságunkat igazoló eredményre jutok.

Írásom nem történelmi szakírás, hanem az Iboshoz kapcsolódó történelmi háttérként került leírásra, hogy az, az adott környezetben, világosabb legyen. Azokat a történelmi eseményeket írtam le kicsit  részletesebben, amire úgy éreztem, hogy a számunkra fontos volt. (ebben a rövid írásban ezek természetesen nem szerepelnek)

A történelmi leírások ezek szerint szubjektívek, ahogy én látom, átérzem, ahogy őseimtől kaptam, úgy van leírva.

Meggyőződésem és forrásmunkáim eredményeként kijelenthetem, hogy Ibos nevünk, nemzetségünk sok-sok ezer évvel ezelőtt, a Tórem-hitű népeknél született, mint Ibos-tórem, leírásként a Hunok és a Magyar Törzsszövetség  Arvisurájában  (Igazszólás), rege és mondavilágában.

Őstörténeti vándorlásunk, Ataisz elsüllyedésével (Kr.e.5038) kezdődött. Hikszoszra (Hikszosz Óm) kerülvén Ménes Birodalmába. a mai Egyiptom területére.

Valós és kézzelfogható, történelmi igazolások alapján valósággá Hun őseink tették az Ibos nevet, hiszen kr.e. 3960.-ban megtartott Havaruti Nagyszalán (Ménes-birodalmában) Ibos-csillag és Ibos-tórem segítségével az Ibos (Nílus) folyó áradása, mint évszámolás, (Ibos napja, Iboska napja) a 3x365 és 1x366 napok, és ez lett bevezetve a 24 Hun Törzsszövetségnél, mint évszámlálás, a szent napok, a Nagyszalák napja.

Az Avarok ősi székhelyén, Ordosztól északra a Bujkál-tó mellet, Ibos település volt, Baján-Ibos fejedelmek irányításával Kr.e 4000-től. Innét Kr.e. 800 körül Pannon ifjúsági vezér kalandozása révén, a Melegvizek Birodalmába, Pannon földjére kerültünk, ahol is a nyugati határvidékre, a Hikszoszi lovasok vezére, Ibos vezér érkezett és Hun szokás szerint jogot nyert városalapításra és nemzteséget alapított: Így alapították Ibos-várát és nevezték el a folyóját Ibos folyónak (ma Ybbs, Ausztria). Atilla birodalmának bukása, az Avarok Égi Birodalma, Árpád vezér  Poszonyi csatája után, Szent Istvánig voltunk ott. A Német-római birodalom előretörése idején keletre húzódtunk, és véglegesen a mai Felvidék területén, Rimaszombat környékén telepedtünk le és élünk ott már több mint 1000 éve, mára kissé szétszóródva.

Atilla idején a Baszkok, mint a Hun Törzsszövetség tagjai szintén őrizvén a Hunok Tóremhitét várost alapítottak Ibos néven. Mára ez az egyetlen település, melynek sikerült megőriznie ősi Hun eredetű nevét. Ma Ibos így Franciaországban megtalálható, köszönhető a Baszkoknak.  

Az 1848-49-es Magyar Szabadságharc idején kerültünk a mai Magyarország területére néhány család, kicsit kettészakadva a Felvidéki nemzetségbeli testvéreinktől. 

Természetesen a modernkori „népvándorlásnak” köszönhetően ma élnek Ibosok a világ sok táján, sok országába, de hagyományosan, híven őseinkhez kevesen, de ahhoz mindig elegen, hogy soha ne haljunk ki, és az Ibos-nemzettség fennmaradjon, hiszen a Arvisura, őstörténeti írásainkból kiolvashatóan, küldetésünk van.

      

…és én elkezdtem munkám, küldetésem azon  részét, hogy írom történetünket